Több szója, kevesebb állat
A Szatmár megyei mezőgazdaság legnagyobb gondjai idén is a területek túlzott fragmentáltsága, a tárolási lehetőségek és a felvásárlási szerződések hiánya, valamint a szövetkezési kedv nem léte, derült ki a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság féléves értékeléséből.
Az intézmény statisztikáiból megtudhattuk, hogy Szatmár 441 ezer hektáros területéből 72%, azaz 377.491 hektár mezőgazdasági terület. Ebből 227.000 hektár szántóföld, 77.000 hektár erdő, 51.418 hektár legelő, 27.758 hektár kaszáló, 6.800 hektár gyümölcsös és 3.662 hektár szőlő.
Az előző esztendő őszén összesen 41.415 hektárba került őszi vetés, ebből 28.750 hektárba búza, 3.395 hektárba tritikálé, 3.020 hektárba pedig árpa. Ezek betakarítása már nagyrészt véget ért és elmondható, hogy kilencezer tonnával több gabona termett idén, mint tavaly. Ebből 96.312 tonnát tesz ki a búza (3350 kg/ha átlag), 10.479 tonnát az árpa (3470 kg/ha), 5.262 tonnát pedig a tritikálé (3100 kg/t). Ioan Cioltean, az igazgatóság vezetője ugyanakkor leszögezte: ezen adatok a termelők bevallásaira alapszanak, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a termés valamivel több volt.
Ami a tavaszi vetéseket illeti, 122.055 hektárba került valamilyen mag, ebből 75 ezer hektárba kukorica, 22.980 hektárba takarmánynövény, 15.000 hektárba pedig napraforgó. Az idén 10 ezer hektárral nőtt a kukorica ültetvények mérete, a zöldségeké megduplázódott, a szójáé pedig megháromszorozódott 2010-hez képest. Szatmár megye Románia legnagyobb cukorrépa termesztője az idén, még akkor is, ha a beültetett területek mérete a felére esett vissza a szubvenciók csökkenése valamint a felvásárlók hiánya miatt - a nagykárolyi cukorgyár bezárása után Nagyvárad lett a legközelebbi felvásárló.
Szatmár megye "szőlőtérképe": a zölddel jelzett foltok jelentik a szőlőültetvényeket
Folyamatosan nő ugyanakkor a szőlősök mérete, az idén 219 hektárt telepítettek (ebből 84 hektárt csak Dobrán) , ezen befektetés értéke eléri a három millió eurót. Szintén nő a biotermelők száma és aránya, ezzel kapcsolatban ugyanakkor a szakember elmondta: sok külföldi befektető azt csinálja, hogy Romániában felveszi a támogatást, majd ősszel a helybeliektől összevásárolja a termést, elsősorban a gyümölcsöt, amire ugye igazolása van, és külföldön, ahol a biotermékek ára magasabb, mint az egyéb termékeké, eladja azt.
Ami az állatállományt illeti, az folyamatos csökkenést mutat: szarvasmarhák száma majd hatezerrel (jelenlegi számuk 50.000 körül van), a sertéseké kilencezerrel (jelenlegi számuk 120.000 körüli), a juhoké, kecskéké huszonkétezerrel (jelenlegi számuk 198.000 körüli), a szárnyasoké fél millióval (jelenlegi számuk 2,5 millió), a lovaké pedig 3.600-al (jelenlegi számuk 10.500) esett vissza az előző évhez képest. Ennek következtében 34 ezer hektoliterrel (163 ezerre) esett vissza a tej és nyolcezer tonnával (9.271 tonnára) a hús mennyisége. Egyedül a tojás száma növekedett majdnem tizenhat millióra.
A beszámolóból kiderült továbbá, hogy a megyében nyolc tejfeldolgozó üzem, két vágóhíd és nyolc húsfeldolgozó üzemel. Ami a termés tárolását illeti, összesen 120 raktár és siló 415 ezer tonnát képes elraktározni.
